Sudoku története

A Sudoku játék egy 9×9 cellából álló rács. A rács,  – vagy tábla – kilenc kisebb, 3 × 3-as táblára van felosztva, amelyben a kiinduláskor elszórva néhány számot találunk egytől kilencig. Az üresen maradt cellákat a játékosnak kell kitöltenie saját (ugyancsak 1-től 9-ig terjedő) számaikval úgy, hogy minden vízszintes sorban, függőleges oszlopban, és 3×3-as táblában az 1-től 9-ig terjedő számok pontosan egyszer szerepeljenek. A játék alapötlete a 18. századi Svájci matematikustól Leonard Euler-től ered. Ő találta ki azt, amit ma ”latin négyzetként” emlegetünk: egy k×k-s latin négyzetben az 1, 2, …, k számok mindegyike minden sorban és oszlopban pontosan egyszer fordul elő. A név eredete, hogy Euler számok helyett eleinte inkább latin betűket használt. LEgelőször egy francia napilapban 1892-ben jelent meg a sudoku elődje, amelyben már a 9×9 tábla 3×3-as rácsokra volt bontva. Ebben még többjegyű számok is voltak és más szabályok szerint kellett kitölteni a mezőket. A játékot mai, mindenki által ismert és játszott formájában Howard Garns amerikai építész találta ki 1979-ben. Ez után a játékos fejtvény 1984-ben érkezett meg Japánba, ahol először a Nikoli magazinban jelent meg fejtörőként, megoldandó rejtvényként. Az akkori elnevezésből (Suuji wa dokushin ni kagiru: a számok csak egyszer szerepelhetnek) alakult ki a mai ismert és megszokott sudoku elnevezés.

A sudoku története részletesen

A Sudoku japán szó, de a név nem azt jelenti, hogy a játék az ázsiai országból származik. 1783-ban Leonhard Euleregy svájci matematikus alkotta meg a játék alapjául szolgáló elméletet. Ez arról szólt, hogy egy tetszőleges számsorban és számoszlopban úgy kellett elhelyezni a számokat, hogy adott oszlopban és sorban azok többször ne ismétlődjenek meg. Görög számokkal, vagy latin betűkkel alkotta meg a „bűvös négyzetet”, ezért sokáig a Görög, vagy Latin kockénak nevezték a fejtörőt.

Az első nagy nyilvánosság előtt megjelenése 1892-ben Párizsban történt. A Le Siècle napilap közzétett egy részben kitöltött 9 × 9 mágikus négyzetet 3 × 3-as alnégyzetekkel 1892. november 19.-én. Ez még nem tekinthető igazi sudokunakt, mert tartalmazott kétjegyű számokat is, és inkább aritmetika, mint logika segítségével kellett megoldani a feladványt. Ugyanakkor a fő jellemzői megegyeztek: minden sorban, oszlopban és alnégyzetben megegyezett a beírt számok összege. 1895. július 6.-án a Le Siècle riválisa, a La France finomított a játékon és ez így már majdnem egy modern sudoku volt. Ez egyszerűsítette a 9 × 9 mágikus négyzet puzzle-t, úgy hogy minden sorban és oszlopban 1-9-ig lévő számok voltak megtalálhatók, viszont nem jelölte az alrácsokat. Bár annak ellenére, hogy nem voltak jelölve, minden alnégyzetben mindegyik szám csak egyszer szerepelhetett. Így viszont a törött átlók vezetnek a megoldáshoz. Ezek a heti rejtvények jellemzőek voltak olyan francia lapokra , mint például a L’Echo de Paris, körülbelül egy évtizedig, de az első világháború idején  ezek eltűntek a köztudatból.

A modern sudokut Howard Garns, egy 74 éves nyugdíjas amerikai (indianai) építész, és szabadúszó puzzle-kivitelező tervezte. Először 1979-ben a Dell magazinban jelent meg Number Place néven. Garns 1989-ben elhunyt, így azt már nem érhette meg, hogy találmánya világszinten elismertté és ighencsak közkedvelltté válik. A Howard Garns kiegészítő szabályával továbbfejlesztett játékot először 1979-ben jelentették meg. Az akkor már 50 éve keresztrejtvény újságokat kiadó Dell Magazin publikálta először az általa készített fejtörőt. Garns egy 9×9 négyzethálós modellel lepte meg a rejtvényfejtőket, amelyeket 3×3 négyzetes hálós egységekre, táblákra bontott. A játékot ekkor „Number Place”-nek nevezték el. Ekkor a siker még mérsékelt volt.

A Sudoku mai világszintű népszerűsége egy japán kiadónak, a Nikolinak köszönhető. A japán magazin az 1984 áprilisi számában közölt egy új játékot, a következő néven: „Suji wa dokusin ni kagiru” (Magyarul: a számok egyedi helyűek), ennek a rövidítéseként alakult ki később a Sudoku elnevezés.. A játékot az előzőekben említett Dell Magazin hasábjain fedezte fel Kaji Maki, a Nikoli akkori elnöke, akinek nagyon megtetszett a feladvány és azonnal úgy döntött, hogy népszerűsíti, megjelenteti a fejtörőt Japánban. Az eredeti nevet viszont túlságosan bonyolultnak találta, ezért leegyszerűsítette „Sudoku”-ra. A „Su” a számot jelenti, a „doku” pedig az egyedi helynek felel meg a rövidítésben. A játék egészen fantasztikus karriert futott be a japán piacon és azóta is töretlen a népszerűsége. Több újság kizárólag ezzel foglalkozik és olyan is van akik kézzel csinálják a rejtvényeket. 1989-ben Commodore 64-re is megjelent egy Sudoku program DigitHunt (számvadászat) elnevezéssel. Az európai karriert aztán Hong Kong-ból indította el Wayne Gould. Gould 13 évig ügyvédként dolgozott Új-Zélandon, majd 1982-től tizenöt éven keresztül Hongkongban épített jogi karriert, nem is eredménytelenül, hiszen egészen a városi főbíró kinevezésig vitte. Kedvtelésből szívesen írogatott számítógépes játékprogramokat. 1997 tavaszán Tokióban egy könyvesboltban meglátott egy halom Sudoku könyvet. Fellelkesítette ez a találkozás a játékkal. Az USA beli nyelvészprofesszor felesége javaslatára, próbaként megjelentették az első Sudoku rejtvényt New Hampshire helyi újságában, ahol az amerikai házuk volt. A Conway Daily Sun szerkesztői nagyon megdöbbentek azon, hogy mekkora érdeklődés mutatkozott az új játék iránt. 2004 októberében, az akkor 59 éves Gould Londonba utazott. Tudta, hogy a britek szenvedélyes rejtvényfejtők és minden angol napilapban van rejtvényoldal.. Előzetes egyeztetés nélkül ment be a Times kiadójához, ahol sikerült olyan egyességet kötnie, mely szerint a megjelenés viszonzásaként ő ingyen készíti a feladványokat. 2004. november 12. történelmi nap volt a Sudoku történelmében, a Times újságban megjelent az első, Gould által készített rejtvény. Azóta is az ő rejtvényei jelennek meg a lapban. A Sudoku-mánia máig nem állt le a briteknél. A sudoku pillanatok alatt terjedt el a többi európai országban is. A média a XXI. század Rubik kockájának nevezte a fejtörőt. A játék ezután óriási sikerrel tért vissza az Egyesült Államokba is. 2004 közepétől a New York Post már állandó Sudoku rovatot indított. Július 11-én a USA Today és a Daily News elindították a külön, dedikált Sudoku rovatukat, kiszorítva az évtizedek óta azon a helyen szereplő hagyományos keresztrejtvényeket. Nem meglepő, hogy a könyvesboltok és újságos standok is tele vannak a Sudoku játékokat tartalmazó magazinokkal, újságokkal. Ausztráliába 2005 tavaszának végén érkezett a játék és a legnagyobb napilapok csináltak neki hírverést. David Burkett, a Time Inc. kiadó vezérigazgatója szintén meglepődött, hogy milyen gyorsan terjedt el a Sudoku az egész ötödik kontinensen. A Sudoku őrület ezután megérkezett Magyarországra is. 2005 őszén jelent meg az első Sudoku magazin magyar nyelvű leírásokkal, majd a könyvesboltokba is eljutottak az első Sudokut tartalmazó kiadványok. Mostanra pedig sudoku.hu oldal és az internet segítségével bárhol, bármennyit játszhatunk ezzel a kiváló fejtörővel.

A sudoku.hu cookie-kat használ. Weboldalunk böngészésével Ön elfogadja a cookie-k használatát.
Rendben